Ha fájdalmat érzünk, tegyük félre a fájdalomcsillapítókat és fogjuk meg egymás kezét! Már korábban bebizonyították, hogy a szerelmespárok légzése és szívdobbanása is össze tud hangolódni, de új kísérletek alapján érintés közben az agyhullámuk is, ami a fájdalomérzet csökkenésével is társul.

 

Egy friss kutatás szerint, amit a héten tettek közzé az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Közleményeiben (PNAS), ha fájdalom közben megfogjuk a párunk kezét nő az agyunk közötti kapcsolat, ami összefüggésben áll a fájdalom csökkenésével és a másik fél által érzett empátia mértékével.

A Colorado Boulder és Haifa Egyetem kutatói a kísérlet során továbbá azt is megállapították, hogy az agyhullámok annál inkább összhangban vannak, minél jobban átérezzük párunk fájdalmát és ezzel a fájdalom is nagyobb mértékben csökken.

"Modern világunkban számos módot fejlesztettünk ki a kommunikációra és egyre kevesebb a testi interakció." mondja Pavel Goldstein a tanulmány vezetője, jelenleg doktori képzését végző fájdalomkutató. "Ez a tanulmány az emberi érintés erejét és fontosságát szemlélteti."

Az érintés általi fájdalomcsillapítás mechanizmusa jelenleg ismeretlen számunkra, ez az első kutatás, amely az agyhullámok összekapcsolódását a fájdalommal összefüggésben vizsgálta.

Goldstein ötlete lányának születése közben támadt, amikor észrevette, hogy felesége fájdalma csökkent, amikor fogta a kezét. "Le akartam tesztelni a labóratóriumban is: Tényleg lehet érintéssel csökkenteni a másik fájdalmán, és ha igen, hogyan?"

Kollégáival 22 heteroszexuális, 23 és 32 év közötti olyan párt vizsgáltak, akik már legalább egy éve együtt voltak. A 2 perces kísérletek fájdalom - fájdalom nélküli és érintkezés - érintkezés nélküli helyzetekben történtek, elektroenkefalográfia (EEG) - pszichofiziológiai mérőeljárás segítségével. A párok először fájdalom nélkül egy közös szobában ültek érintkezés nélkül, érintkezéssel, majd külön szobában, aztán megismételték a helyzeteket, de ezúttal a nők karján közepes mértékű fájdalmat okoztak, hő segítségével. 

A párok egymás közelében való tartózkodás (érintéssel vagy anélkül) már elég volt, hogy az agyhullámok szinkronitást mutassanak - az alfa-mu hullámban (8-12 Hz). Ezeket a hullámokat társítják a nyugodt állapothoz, ilyenkor jobban tudunk fókuszálni és az agyunk ekkor van a legkreatívabb állapotában. A kapcsolat akkor volt a legerősebb, amikor egymás kezét fogták fájdalom közben.

Forrás: Kinacusports

A kutatók azt is kimutatták, hogy amikor a fájdalom érzése közben a férfi nem tudta megérinteni párját, az agyhullámok összekapcsolódása csökkent. Ez megfelelt egy korábban publikált, ugyanebból a kísérletből származó eredménynek, amely megállapította, hogy a pulzusszám és a légzési összehangolódás eltűnt, amikor a férfi résztvevő nem tudta megfogni a nő kezét, hogy könnyítsen a fájdalmán.

"Úgy tűnik, hogy a fájdalom teljesen megszakítja ezt az interperszonális szinkronizációt a párok között, és az érintés képes visszahozni" - mondja Goldstein.

A férfi partner empátia szintjének mérésével kapcsolatos utólagos tesztek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ha a férfi jobban átérezte párja fájdalmát, az agyi aktivitásuk kapcsolata is növekedett. És minél jobban összekapcsolódnak az agyhullámaik, annál kevesebb fájdalmat fog érezni a nő. 

Hogy ez pontosan hogyan is működik? További kutatásokra van szükség, hogy kiderítsük. De Goldsteinnak és kollégáinak van néhány lehetséges magyarázata: Az együttérző érintés hatására a másik ember úgy érezheti, hogy megértik őt, ami cserébe - korábbi kutatásokkal bizonyítva - aktiválhatja a fájdalomcsökkentő jutalmazási mechanizmusokat az agyban.

"A személyek közötti érintések elhomályosíthatják az egyén és a társ közötti határokat" ahogy a kutatók írták. A tanulság Goldstein szerint, hogy ne becsüljük alá egy kézfogás erejét. 

"Kifejezheted együttérzésed a partnered fájdalma iránt, de érintés nélkül lehet, hogy nem tudod rendesen közölni vele."

Hivatkozások:
Myweddingguides
ScienceDaily
Pavel Goldstein et al.  Brain-to-brain coupling during handholding is associated with pain reductionProceedings of the National Academy of Sciences, 2018; 201703643 DOI: 10.1073/pnas.1703643115